1. Az érzékelés elindítja a mozgásfejlődést.

2. A mozgásfejlődés visszahat és fejleszti az érzékelést.

3. Az érzékelés és a mozgás érzelmeket váltanak ki.

4. Az érzelmekhez emlékek társulnak.

5. Mindezek együttesen olyan szintre emelik a tudatot, amelyben megjelennek a gondolatok.

6. A gondolkodás a legmagasabb szintű idegrendszeri működés.

Az újszülöttek és a csecsemők sokszínű mozgásformákkal és hangokkal reagálnak a külvilágból és a saját testükből érkező ingerekre. Így jelzik az alapvető szükségleteiket is (éhség, fájdalom, fáradtság, ijedtség, elégedettség…). Az édesanyák szavak nélkül is gyorsan megtanulják, hogy mit jelentenek ezek a legtöbbször hangadásokkal kísért testhelyzetek, nyújtózkodások, összehúzódások, arckifejezések. A különböző mozgások (a hangadás is mozgás) elárulják, hogy a baba elégedett, nyugodt, éhes, álmos vagy éppen fáj valamije.

A környezet hangjai, fényei, tárgyai és a személyei hamar felkeltik a picik kíváncsiságát, és megkezdődik egy oda-vissza ható folyamat, ami alapfeltétele a gyermeki idegrendszer fejlődésének. Ha valamire felfigyelnek, akkor odanéznek, odafordulnak, később kúszva, mászva majd lépegetve elindulnak felé. Ha már képesek megfogni a tárgyakat, akkor nézegetik, lóbálják, szájukba veszik, átveszik a másik kezükbe, később ütögetik és dobálják, majd egymásba és egymásra helyezik azokat.

Minden inger és minden válasz leképeződik az idegrendszerben, és ott nyomot hagy. Az ingerek az érzékszervek csatornáin keresztül jutnak be: látás, tapintás (testszerte bőringerek), hallás, egyensúlyozás (elhelyezkedés a gravitációs térben, gyorsulás-lassulás), ízérzékelés és tapintás a szájban, információk a saját testből (izmok, ízületek) és nem utolsó sorban a szaglás.

könyv.jpg

Az ingerekre adott válaszok komplex megnyilvánulása a viselkedés, amely összetett mozgásokból, hangadásokból, érzelmekből és gondolatok kifejezéséből áll. Az ismétlődő és egyre bonyolultabb hatások és visszahatások révén a csecsemő idegrendszere differenciálódik, és fokozatosan felépül az a magasan fejlett agyi struktúra, amellyel egyedül az ember rendelkezik. Az emberi értelem csak akkor tud teljesen kibontakozni és gyarapodni, ha a test és az idegrendszer fejlődési folyamata a megfelelő sorrendben és minőségben zajlott a korai gyermekévekben. Ennek a folyamatnak a kódját minden újszülött genetikusan magában hordozza.  

Tehát a szülőnek a szeretetteljes gondoskodás mellet a másik fontos feladata, hogy lépésről-lépésre végigvezesse gyermekét a fejlődés útján, amelyhez irányadóként létezik egy kész forgatókönyv.

A baba és gyermekmasszázs (előző bejegyzés) lágy érintésekkel segíti a gyermek tapintási érzékelésének fejlődését. A kellemes élmények pozitív érzelmeket és emlékeket váltanak ki belőle, így szívesen fogadja az érintéseket és alaposan megismeri a saját testét. Ha jól érzi magát a bőrében, akkor szívesen mozog, amivel újabb sikerélményekhez juttatja magát. Megtanulja, hogy a teste olyan eszköz, amiben jó lenni, és hogy segítségére van a céljai elérésében.

 

Az homlok, az arc és az áll masszírozása a hüvelykujjal lágyan nyomkodva és simítva történik. Ezt követi morzsolgató mozdulatokkal a két fül. A nyak két tenyérrel való átsimítása után a mellkas területe következik, ahol szívecskéket rajzolunk szintén mindkét tenyérrel. A hasat az óramutató járásával megegyező irányban kell finoman megnyomkodni, majd egy különleges kopogtató technikával rezgési hullámokkal stimulálni, amivel az emésztési folyamat harmonizálható.

A karokat három energiapályán haladva pontnyomással és tenyérnyomással kell masszírozni. Ezt a tenyéren, a kézfejen és az ujjakon a rajtuk található pályák és reflexpontok érintésével kell folytatni. A lábak és a talpak és a lábfejek masszázsa hasonló technikával történik, mint a karokon és a kezeken.

Eddig a gyermek a hátán feküdt, most a hasára fordulva folytatódik a babamasszázs.

A lábak hátsó területét követi a fenék zsebvonala, amit a két hüvelykujjal és páros tenyérrel nyomkodva kell végezni. A gerinc mentén mindkét oldalon párhuzamosan haladó két-két energiavonal ujjal való végignyomásával, és az úgynevezett pillangónyomással zárul a teljes, mindössze tizenöt perces masszázsfolyamat.

A  leírás alapján sajnos a baba és gyermekmasszázs nem tanulható meg megfelelően, ezért azt ajánlom, hogy aki szeretné elsajátítani ezt az igazán egyszerű technikát, keressen fel egy megfelelően képzett oktatót például itt: http://gyermekmozgasfejlesztes.shp.hu

keretes talp.jpg

Közös nyelvünk az érintés

 

Az általam javasolt masszázs a thai masszázsra és a reflexológiára épül. A nyugati masszázsokkal ellentétben nem az izmokat dolgozza meg, hanem az egész test energiáit aktivizálja. Finom érintésekből és simításokból áll, amit a gyermekek és a szülők egyaránt élveznek.

A hüvelykujjnyomásokat, a tenyérrel és az ujjakkal történő simogatásokat a test energiapályáin végighaladva kell végezni. A gyermekeket masszázs közben nem szükséges levetkőztetni, masszírozhatjuk őket ruhán keresztül is. Ezért nem kell masszázsolajat sem használni, így elkerülhető az esetleges allergiás reakció, és a gyermekek bőre is szabadon lélegezhet.

A masszázs fogásait bármelyik szülő megtanulhatja és a gyermek igényeit figyelembe véve, akár minden nap alkalmazhatja. Érdemes erre a család napirendjében csendes, nyugodt időpontot kiválasztani, hogy mindenki bensőséges hangulatban élvezhesse a masszázst.

A baba- és gyermekmasszázs jótékony hatással van a szervek működésére, valamint eredményesen támogatja a mozgásfejlődést. Beindítja a szervezet öngyógyító folyamatait, amivel segíti a betegségek legyőzését és csökkenti a fájdalmat. A babák hangulata kiegyensúlyozottabbá válik, és javítható vele a beteg gyermekek közérzete.

A terápiaként végzett babamasszázs segít az allergia, az alvászavar, az asztma, a bőrbetegségek, a hasfájás, a légúti- és egyéb betegségek kezelésében. Enyhíti a fogzási tüneteket, csillapítja a lázat, rendszeresen alkalmazva pedig megelőzi a betegségek kialakulását.

szív-kéz.jpg

A bőrt és az izomzatot érő kellemes ingerek fejlesztik a tapintásos érzékelést, ami elősegíti a testséma kialakulását. Ez azért is fontos, mert fejlett testtudat szükséges a gyermekek harmonikus személyiségfejlődéshez. Ha a gyermek ismeri a testét, és jól érzi magát a bőrében, akkor szívesen mozog, és jól fejlődik a mozgáskoordinációja. Magabiztossá válik, nő az önbizalma és tökéletesedik az egyensúlya is. Ezért a masszázs kiegészítő kezelésként erősíti a különböző mozgásterápiák fejlesztő vagy gyógyító hatásait.

Egy szülő a szeretetét a legegyszerűbben odafigyeléssel, ölelésekkel és simogatásokkal fejezheti ki. Ez a gondoskodó dédelgetés megerősíti a gyermekben azt a biztonságot adó érzést, hogy szeretik őt, és törődnek vele.

A masszázs olyan bensőséges szeretetkapcsolatot épít ki a szülő és a gyermeke között, amivel akár mindennap átélhetik a boldog együvé tartozás élményét. A lágy érintések és simogatások nem csak a babákat és a gyermekeket kényeztetik, hanem örömet adnak a szülőknek is.

 

Korai fejlesztés

Címkék: korai fejlesztés

2011.11.04. 12:07

Mit jelent a korai fejlesztés?

A korai gyermekkorban szerzett pozitív és gazdag tapasztalatok hatnak az agyi fejlődésre, segítik a gyermeket a nyelvelsajátításban, a problémamegoldó készség kifejlesztésében, egészséges kapcsolatok kialakításában a kortársakkal és a felnőttekkel, valamint az egész élet során fontos képességek megszerzésében. A születéstől – sőt, a fogantatástól –számított első néhány évben a gyermek egyetlen későbbi élet-szakasszal sem összehasonlítható mértékben fejlődik. (Shonkoff, 2000)

 

A korai fejlesztések olyan több tudományágat egyesítő szolgáltatások, melyeket a fejlődési zavarokkal küszködő, vagy veszélyeztetett, három év alatti gyermekek és családjaik számára nyújtanak segítséget. Ezek a programok elősegítik a gyermekek fejlődését, lecsökkentik az esetleges lemaradásokat, javítják az aktuális problémákat, megelőzik az állapot további romlását, megakadályozzák további zavarok megjelenését és elősegítik a családi egység működését.

Abból az alapgondolatból jöttek létre, hogy minden kisgyermekes szülőnek szüksége van támogatásra, tehát ezek a programok nem egy specifikus fogyatékosságra fókuszálnak. Vannak azonban olyan programok is, amelyek specifikusan fejlődésükben veszélyeztetett kisgyermekekkel és azok családjaival foglalkoznak. Ezekben az esetekben nagyon pontosan meg kell határozni a fejlődési zavar, a sérülés, a veszélyeztetettség fogalmát. A pontos igények meghatározása és a fejlesztési terv elkészítése után elkezdődhet a korai fejlesztés.

 

A mozgásfejlődés szerepe az értelmi képesség fejlődésében

Jean Piaget svájci pszichológus (1940) szerint, a gyermekkori mozgások megalapozzák a gondolkodási, szociális és érzelmi fejlődést.

A mozgási, anyanyelvi, érzékszervi képességek fejlődését nagyon komolyan kell venni, és erőteljesen támogatni kell. A csecsemőkori alapvető mozgásminták megtanulása és gyakorlása teszi lehetővé a jól koordinált és kiegyensúlyozott felegyenesedést, és a két lábon való járás megtanulását. A mozgások megerősítik az izomzatot a gravitációs erő ellensúlyozására, fejlesztik az egyensúlyrendszert, szabályozzák a testtartást, és összehangolják az érzékelési működéseket.

E szerint azoknak a gyermekeknek van igazán jó esélyük a sikeres óvodai és iskolai teljesítményre, akiknél az idegrendszer belső érése és a külső környezeti ingerek együttes hatására a csecsemőkori reflexek és elemi mozgásminták időben integrálódtak.

 

 

De mi a baj a gyerekkel?

Címkék: éretlen idegrendszer

2011.11.01. 16:28

A szülők részéről a leggyakrabban felmerülő kérdés az, hogy miért nem szólt időben a gyermekorvos vagy a védőnő, hogy a gyermeknél mozgásfejlődési eltérés van, és hogy ennek milyen súlyos következményei lesznek.

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. Nem azért, mert rossz szakemberek, hanem azért, mert nem részesültek megfelelő mélységű fejlődésneurológiai képzésben. Vagyis nincsenek tisztában – tisztelet a kevés kivételnek – a csecsemő-, illetve kisgyermekkori mozgásfejlődés idegélettani törvényszerűségeivel. Itt gondolok például a csecsemőkori primitív reflexek működésére, az elemi mozgásminták szerepére és mindezek hatására a gyermek mozgásfejlődésére.

Sajnos az egészségügyi szakembereink többsége nem ismeri az összefüggéseket a mozgásfejlődés és az anyanyelvi-, valamint az értelmi fejlődés kibontakozása között. Ez szintén abból ered, hogy az orvosi és védőnői képzésnek nem része az ilyen irányú pedagógiai vonatkozású tananyag.

A legtöbb baba teljesen ép idegrendszerrel jön a világra. A várandósság idején és a születés közben minden rendben zajlott. A család boldog, hogy mindene meg van és egészséges. Villám gyorsan eltelik az első év, aztán nagyon hamar eljönnek az óvodás évek és máris itt az iskolakezdés. A kisbabából gyermek lett, akinek meg kell felelnie az élet kihívásainak és a felnőttek egyre szigorodó elvárásainak.

Sajnos a statisztikai adatok alapján ez egyre több óvodás és iskolás gyermeknek nem sikerül. Megjelennek a viselkedési- és tanulási zavarok. Sok gyermek beszédfejlődése késve indul meg, az iskolában nő a diszlexiások és a diszgráfiások aránya. Gyakori a hiperaktivitás, a figyelem összpontosításának gyengesége. Ezeknek a problémáknak az a közös jellemzője, hogy normál- vagy kiemelkedő intelligenciával rendelkező gyermekeknél is tapasztalhatók. Tehát a gyermekek képesek lennének a jó teljesítményre, a legtöbbször akarnak is, mégsem sikerül nekik. Miért?

Az okok leggyakrabban a mozgásfejlődés eltéréseiben rejlenek. A gyermek nem a megfelelő sorrendben vagy nem a megfelelő minőségben haladt végig a fejlődési lépcsőfokokon, esetleg kimarad egy vagy több fázis; például a baba nem kúszott, nem mászott, túl korán felállt és elindult.

Mit tehet a szülő, hogy megakadályozza a fejlődési lemaradásokat és eltéréseket?

Többet, mint gondolná! Már az újszülött babákat lehet és szerintem kell is masszírozni, a második hónaptól pedig érdemes komolyan figyelni és segíteni a mozgásfejlődést. Ezekről a témákról olvashatnak a következő bejegyzésben.

Blogindító

2011.10.31. 13:32

Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy indítok egy blogot, ahol a gyermekek mozgásfejlődésével, mozgásfejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozom. Az inspirációt az adta, hogy a szülők legtöbbször ugyanazokat a kérdéseket teszik fel az okokat illetően és a terápia hatásait tekintve.

Azonban nem csak azoknak a szülőknek ajánlom ezt a blogot, akiknek a gyermekeivel személyesen foglalkozom, hanem azoknak is, akik megoldást keresnek a gyermekük mozgási- vagy tanulási- esetleg viselkedési problémájára. De azoknak is hasznosak lehetnek ezek az írások, akiket más szempontok miatt érint ez a témakör.

Munkámból adódóan rengeteg szakirodalmat olvasok, amiknek a nyelvezete egy szülő számára nem mindig közérthető. Ezen a fórumon azonban megpróbálom úgy közzé tenni a bennük lévő lényeges információkat, hogy egy laikus olvasó számára is érthető legyen.

Ha a mozgásfejlődésre vagy a mozgásfejlesztésre vonatkozó kérdése van, akkor szívesen válaszolok itt, vagy privát levél formájában, esetleg személyesen is.

Remélem sok hasznos dolgot találnak majd itt a kedves olvasók.