Játék háton fekve

A háton fekvés ugyan olyan fontos testhelyzet a baba fejlődése szempontjából, akár a hason fekvés, mert így szabadon mozgathatja a karjait és a lábait. A karnyújtásnyi távolságra fölé lógatott játékot megfoghatja mindkét kezével. Ha rugalmas a játék felfüggesztése, akkor a szájához húzhatja a játékot és jó alaposan megrágcsálhatja, „megkóstolhatja”. Ha a lábával is eléri, rugdoshatja vagy csörgetheti azt. Gyakran egyszerre mind a két kezével és mind a két lábával játszik a kedvenc játékával.

A sok játék közben szinte észrevétlenül tanulja meg szándékosan mozgatni, és tudatosan irányítani a végtagjait, hogy kedvére játszhasson. A látását és a kéz mozgásait apránként összehangolja, vagyis megtanulja, hogy pontosan abba az irányba mozdítsa a kezét, amerre a játékot látja. Ez a szem-kéz koordináció legelső és legfontosabb lépcsőfoka. Ebben a játékban a feje nem mozog, előre, illetve felfelé néz, így minden figyelmét a karok és a lábak mozgatásának szentelheti.

Ha nem talál látnivalót fölfelé, akkor elkezd oldalra nézelődni, és kíváncsian keres valamilyen érdekes dolgot, amit szemügyre vehet. A fejével egy vonalban, oldalt egy karnyújtásnyira lévő játékot könnyen észreveszi és meg is tudja fogni. Ebben a mozdulatsorban összehangolja a fej elfordítását a kar mozgatásával. A játék szándékos megfogása és elengedése közben megtanulja tudatosan kinyitni és bezárni a tenyerét, és akarattal mozgatni az ujjacskáit.

Ezek a játékok legtöbbször spontán módon kialakulnak a baba életében, mégis érdemes figyelmet szentelni ezeknek a fontos fejlődési állomásoknak. Egy pici odafigyeléssel és tudatos szülői irányítással biztosítani lehet az egészséges fejlődésmenet kialakulását. Mire is kell figyelni?

A baba fölé elég három játékot lógatni. Ezeket érdemes gumira erősítve olyan magasra helyezni, hogy csak teljesen kinyújtott karral tudja elérni. A gumi rugalmassága engedi, hogy a játékot a szájához húzza, és ha elengedte, akkor az lágyan visszaugorjon a helyére. A játékok könnyen megfoghatók legyenek. Legyen rajtuk hosszúkás keskeny rész, ami belefér az aprócska tenyerébe, és olyan kiálló rész is, amit könnyedén a szájába vehet. Egy játék lógjon középen a mellkasa felett, amit két kézzel tud megfogni, egy-egy pedig jobbra és balra, amit egy kézzel érhet el. Miután az oldalt lévő játékot megfogta, közelebb húzhatja és megfoghatja a másik kezével is.

Ha mindig elérhető a fölötte lógó játék, akkor nem lesz oka, hogy oldalra is nézelődjön, azután oldalra forduljon. Ezért fontos, hogy ne legyen mindig felette a belógó játék. Ha a babaszőnyegen fekszik, tegyünk mellé játékot, amit szintén csak kinyújtott karral érhet el. Ha nehezen tudja megfogni, segítsük úgy, hogy a játékkal érintgetjük az ujjait, hogy kinyissa azokat, így ügyesen meg tudja fogni. Ezután maga elé emeli, megfogja a másik kezével is, alaposan szemügyre veszi, majd legtöbbször a szájával is megvizsgálja. Arra kell figyelni, hogy ezt a mozdulatot jobb és bal kézzel ugyan úgy gyakorolja, legyen egyformán ügyes mind a két kezével, és mindkét irányban jól el tudja fordítani a fejét.

Nem csak csörgőkkel, játék állatokkal lehet ezt gyakorolni. Ha lehemperednek mellé a szülők, megfoghatja, simogathatja az anya vagy az apa arcát, haját.

Megfordulás

Az oldalra nézés-kinyúlás-megfogás mozzanata előkészíti a hátról oldalara, később a hátról hasra fordulást. Erre csak akkor képes a baba, ha már nem csak az azonos oldali karjával nyúl a játékért, hanem a másik karját a törzse előtt átemelve, a válla a feje utána fordul. Ezt a csavarodást követi a csípő is, és a pici az oldalára kerülve, vagyis oldalt fekve éri el a kiszemelt játékot. Ha a baba egyébként szívesen van hason, ügyesen megtartja a fejét, akkor kialakított már annyi fejkontrollt, hogy az oldalfekvésből továbblendüljön. Ehhez kissé meg kell emelnie a szőnyegről a fejét, hogy a látását vízszintes helyzetbe hozza, ezzel egyidejűleg átbillen a hasára, és már kész is a megfordulás. Eleinte ez még nem akaratlagos, de gyorsan megtanulja majd, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy testhelyzetet váltson, amikor csak akarja. A szülőknek ismét csak arra kell figyelniük, hogyan segíthetik játékosan ezeket az alapvető mozdulatokat: a fej elfordítását, az azonos oldali kar kinyúlását, a másik kar átemelését, a csípő fordulását, miközben az alsó láb nyújtva marad és a felső térdben behajlik. Oldalt helyzetből továbbgördülve a fej megemelkedését és a csípő teljes átfordulását.

A negyedik hónap legfontosabb mozgásfejlődési eseménye a megfordulás. Az a baba, aki ebben lemarad, nem tudja kellőképpen kielégíteni a kíváncsiságát. Szeretne többet látni, tapasztalni a világból, de önmaga nem tudja ezt elérni. Nyöszörgéssel, sírással jelzi az elégedetlenségét, egyre többször kéri, hogy vegyék fel. A szerető kezekben megnyugszik, és hamar rájön, hogy onnan mindent remekül lát. Új, érdekesebbnél érdekesebb dolgokat fedezhet fel, a szerető kezek körbeviszik a lakásban, megmutogatnak neki mindent. Felfedező útra indul, de nem a saját erejéből, hanem másokra támaszkodva.
Biztos, hogy jó ez így?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.