Figyelemzavar, magatartászavar, hiperaktivitás, ADHD

Ezeket a kifejezéseket sajnos egyre több szülő kénytelen megismerni. Az okokat felderítő testi-, idegrendszeri- vagy lelki betegségek, érzékszervi problémák kivizsgálása mellett mindig szükséges felmérni a gyermek értelmi képességeit és a mozgásállapotát annak érdekében, hogy minél teljesebb körű segítséget kapjon a probléma kezelésében.

A hiperaktivitás okai között viszonylag kevés szó esik a helytelen táplálkozásról. Pedig ez a legegyszerűbben megoldható probléma, amellyel látványos javulás érhető el a tünetek csökkentésében.

Két uralkodó álláspont van a tápanyagok és a hiperaktivitás kapcsolatának magyarázatára, valószínűleg mindkettő egyidejűleg érvényes. Az egyik megközelítés szerint a különféle adalékanyagok olyan természetűek, hogy vagy önmagukban, vagy bomlástermékeik révén befolyásolják az agyműködést.

A másik felfogás allergiás reakcióról beszél, ahol az ételek intoleranciáját két tényező okozhatja: Az egyik, hogy az élelmi anyag evolúciósan új keletű, ezért fogyasztásukra a szervezet különféle negatív tünetekkel reagál. Sok hiperaktív gyerekről derül ki, hogy glutén- vagy tejérzékeny. A másik lehetséges ok, hogy a gyerekek a nyugati táplálkozás következtében szivárgó bélszindrómában szenvednek, és ezért bizonyos ételekből olyan fehérjék jutnak át a bélfalon, amelyek aztán az immunrendszert aktiválják. Ez esetben nem az allergizáló étellel van a baj, hanem a fokozottan áteresztő bélfallal.

Egy 1997-es vizsgálatában 486 hiperaktív gyerek 60%-a mutatott tünetfokozódást bizonyos élelmianyagok fogyasztására:

Egy 2002-es vizsgálatban megerősítették, hogy egyes tartósítószerek, melyet a sütőipar a kenyerekhez adagol, nyugtalanságot, ingerlékenységet, alvászavart okoz arra érzékeny gyerekekben.

2006-ban 5500 15 éves fiatal cukros üdítő fogyasztását vetette össze viselkedéses és hiperaktivitás panaszaival és igen szoros kapcsolatot találtak a növekvő napi cukros üdítőfogyasztás és a viselkedéses és hiperaktivitás tünetek között.

Az utóbbi években kezd a táplálkozástudomány nagyon lassan abba az irányba fordulni, hogy ne tápanyagokat, azaz összetevőket, hanem étrendeket vizsgáljanak. A nyugati táplálkozással nem csupán az a probléma, hogy több ezer mesterséges adalékanyagot tartalmaz, hanem pl. a gyorsan felszívódó szénhidrátok a napi tápanyagfelvétel 50-70%-át képviselik, miközben a cukor önmagában is káros hatású az idegrendszeri működések szempontjából. Ez háttérbe szorítja a zöldségek, gyümölcsök és a fehérje fogyasztását, s ezek hiányában mikrotápanyag hiányok lépnek fel. Kimutatták, hogy a hiperaktív gyerekek cink-, vas- és magnéziumhiányosak. Probléma az is, hogy az omega-3 hiányzik a táplálékból, ami az idegrendszer működésének zavarához vezet. Az omega-3 hiány szoros kapcsolatban áll az impulzivitással, ellenségességgel. A fentebb idézett vizsgálatokban, amikor ételallergiát is vizsgáltak, igen gyakran kiugró gyakorisággal találtak tej, glutén és csokoládé allergiát. Ezek az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy nem elég az adalékanyagokra koncentrálni, ők csupán az egyik veszélyt jelentik.

A glutén elsősorban neurológiai tünetek formájában érhető tetten, akár fennáll a cöliákia betegség, akár nem. A különféle agyi tünetek számos pszichés funkciózavarban is megnyilvánulhatnak.

G. Addolorato és munkatársai SPECT vizsgálattal kezeletlen cöliákia betegek agyműködését hasonlították össze gluténmentes étrenden élő ill. cöliákiában nem szenvedő egészséges személyekével. Eredményük szerint a kezeletlen cöliákia betegek 73%-nál voltak csökkent működést mutató agyterületek, míg a gluténmentes étrenden élők közt ez 7%-os volt. Az alulműködés a homloklebenyben volt a legjellemzőbb. A szerzők szerint ez megmagyarázza miért oly gyakori a pszichiátriai diagnózis gluténérzékenyek körében, ugyanis pszichiátriai zavarokban hasonló alulműködéseket szoktak találni.

A hiperaktív gyermekek testi-, idegrendszeri-, érzékszervi- értelmi-, lelki- és mozgás fejlesztése, kezelése mellett sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni az egészséges táplálkozásnak. A fejlesztések kiegészítéseként a provokáló élelmi anyagok csökkentése vagy teljes mellőzése meghozza azt az eredményt, amelyre minden szülő és minden gyermek vágyik; azaz a hiperaktivitás lecsendesedik, a gyermek végre jól érzi magát a bőrében és megtalálja a helyét a felnőttek körében és a kortársai között is. Korának és intellektusának megfelelő szinten képes teljesíteni az élet minden területén, és így végre megvalósíthatja saját vágyait és szabadon lehet önmaga.

(forrás: Szendi Gábor:Hiperaktivitás és táplálkozás)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.