A beszéd az emberek közötti kommunikáció egyik fontos eszköze. A gyermek beszéde a felnőttekkel való állandó kapcsolat során alakul ki. A hangadás már a születéskor megkezdődik, az első felsírást a külvilág kellemetlen ingerei váltják ki.
A gyermek sírása az első hetekben szinte alig változik, a differenciáltabb hangadás csak az első hónap végén, de leginkább a második hónapban figyelhető meg, ilyenkor már a jó közérzetét is kifejezi hanggal.

6 hetes kortól négyféle sírás figyelhető meg

  •   kisebb kellemetlenség – kis intenzitás
  •   unalom – kis intenzitás
  •   fájdalom – magas, erős hang, egy idő után elhalkul
  •   éhség – magas, erős, nem halkul el

6-8 hetes korban kezdődik a gőgicsélés, a baba sorra próbálgatja a különböző hangokat. A gőgicsélés mennyiségét a környezet érdeklődése, kedvessége növeli.

3. hónaptól megjelenik a gagyogás, ekkor még olyan hangokat is hallat a baba, amelyeket az adott nyelvben később nem is fog használni.
A gyermek a beszédszerveivel való játék közben a gagyogással fejleszti ki a beszéd alapjait azáltal, hogy elsajátít egyes izommozdulatokat. Minél többet gagyog, annál gyorsabban fejlődik ki a beszédkészsége. Ha a gyermek gagyogása bármi miatt megszakad – betegség, elhanyagolás -, a beszédfejlődés lelassulhat.

6. hónaptól megfigyelhető, hogy az utánzás milyen nagy jelentőségű a beszédfejlődésben. A gagyogásában ilyenkor már csak azok a hangok hallhatóak, amelyek az adott nyelvhez szükségesek. A játszadozást, felfedezést is gagyogással kíséri, utánozva környezete beszédének hangsúlyozását.

8-10 hónapos korig figyelhető meg az echolálás, ami a környezet hangjainak értelem nélküli utánmondása, ismételgetése.

A beszéd megértése megelőzi az első szavak kimondását. A gyermek megérti a hozzá intézett kéréseket, felszólításokat. Ekkor képes már egy-egy szótaggal megnevezni dolgokat, amit majd a szótagok ismételgetése követ.

1 éves kor körül jelennek meg az első igazi szavak, hangutánzó szók, és a valódi szavak torzításai is. Ezek könnyen képezhető szavak, amelyek egyszavas mondatoknak is tekinthetők.

Sok esetben a gyermek beszédfejlődése nem esik egybe az értelmi fejlődésével, akár 1-2 évet is késhet a gyermek beszédének indulása.

beszéd.jpg

                                                                                      Kép: Google Images

A beszédfejlődést nagyban befolyásolja a környezet tudatos nevelő hatása, a megfelelő beszédpélda. Ugyanis az utánzásos tanulás a leghatékonyabb tanulási forma a gyermekkorban. A gyermekek fokról-fokra sajátítják el a beszédet. Kiejtésük eleinte természetesen nem pontos, nehézségek mutatkozhatnak a szavak felfogásában, megértésében is. Sokszor ezt úgy vesszük észre, hogy a gyermek sajátos szavakat alkot. Ezek a jelenségek a beszédfejlődés természetes velejárói, és ezeken a nehézségeken a legtöbb gyermek hamar túljut.

A helyes beszéd kialakulását akadályozhatja a hallássérülés, elhúzódó vagy gyakran visszatérő felső légúti betegségek, szájpad hasadék, túl magas (gótikus) szájpadív, letapadó nyelv, idegrendszeri fejletlenség vagy fejlődési zavar. A szülő számára figyelmeztetést jelenthet a szopási-nyelési probléma, a gagyogás elmaradása, megkésése vagy elégtelensége.

A beszédfejlődés szoros összefüggésben van a mozgásfejlődés menetével. A két agyféltekés mozgások, mint a keresztezett mozgásmintájú kúszás és a mászás, valamint a szintén keresztezett mozgásmintájú, kiegyensúlyozott járás megtanulása ugrásszerű beszédfejlődési kiugrást is jelent. A finommotorikus fejlettség a kezek-ujjak, lábfejek és az arc területén szintén meghatározóak a beszédfejlődés ütemében.

A beszéd nem csak az emberi értelem sajátos megnyilvánulási formája, hanem idegrendszeri és motorikus (mozgásos) aktivitás is egyben. Ha a gyermek beszédkészsége elmarad az életkorához képest, akkor minden esetben meg kell vizsgálni a mozgásügyességét és az egyensúlyát. A nagymozgások és a finommotorikus mozgáskoordináció fejlesztése adja meg a beszédfejlődés alapját, valamint az eredményes beszédfejlesztés esélyét.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása