Az elemi mozgásminták és a különféle reflexek minden ember biológiai programjában megtalálhatók és már a magzati életben is működnek. A megszületés után ezekből a mozgás-mintázatokból és reflexekből alakul ki a végleges, csak az emberre jellemző mozgáskészlet.

Csecsemőkori reflexek

Az újszülött a külvilág ingereire elsősorban veleszületett reflexekkel reagál, olyan ösztönös és jól szervezett mozgásokkal, amelyek elengedhetetlenek az életben maradásához.

Ezeknek az automatikus válaszoknak nagy része egész életünkön át fennmarad és működtetik az életfunkcióinkat, védik a szervezetünket. Az úgynevezett vegetatív reflexek közé sorolható a légzés, a hőszabályozás, a keringés, a nyelés, a hányás, az ürítés, a köhögés, a pislogás és a tüsszentés… Más alapvető helyzetváltoztató mozgásokat irányító reflexek a mozgásfejlődés során leépülnek, mert helyüket teljesen átveszik az akaratlagos mozgások. Az első hónapokban a környezetből érkező hallási, látási, ízlelési, szaglási és tapintási érzékletek hatására a csecsemő a primitív reflexek segítségével fokozatosan megtanulja az alapvető mozgásokat és addig gyakorolja azokat, amíg akaratlagossá nem válnak. Ezzel a tanulási folyamattal a központi idegrendszer felülírja a primitív reflexeket, így azok rövid időn belül teljesen eltűnnek, azaz gátlás alá kerülnek.

A csecsemők mozgásfejlődését beindító és a mozgásfejlődés folyamatát irányító mozgásmintákat tehát a primitív reflexek adják. Nélkülözhetetlenek a korai fejlődésben, de mindegyik csak egy meghatározott ideig hasznos. Az időn túl fennmaradó csecsemőkori reflexek akadályozzák a gyermek mozgáskoordinációs szabadságát, ezáltal negatívan befolyásolják a viselkedését és a tanulási képességeit. Most nézzük, melyek ezek a fontos reflexek.

Szopó- és kereső-reflex

Az arc vagy a száj környékének gyengéd érintésére a baba az inger irányába fordítja a fejét, kinyitja a száját, és szopó mozdulatokat tesz. Megfigyelések bizonyítják, hogy közvetlenül a megszületés utáni órákban a legerősebb ez a reakció. Tehát az anyatejes szoptatás minél nagyobb sikere érdekében az újszülöttet mihamarabb az anyai mellre kell helyezni. Nagyon rövid ideig, csak három-négy hónapos korig aktív a reflex. A baba gyorsan megtanulja, hogyha meglátja az édesanyja mellét és megérzi a mama illatát, vagy megpillantja a felé közeledő cumisüveget, akkor az ennivalót jelent. De ha nagyon éhes, akkor továbbra is reagál az arca finom érintésére is. Legfontosabb szerepe természetesen az önálló táplálkozásban van, ezzel biztosítja a baba életben maradását és a megfelelő gyarapodását. A száj körüli izmok, a nyelv és a garat izomzatának erősítésével, az orron át történő légzés megtanulásával előkészíti a megfelelő hangképzést és a beszéd majdani megtanulását.

Sajnos bizonyos esetekben ez a reflex is időn túl fennmaradhat. Ilyenkor a kisgyermek nehezen tanul meg rágni, és rosszul képzi a hangokat. Sokat turkál a szájában és még másfél éves kora után is „mindent a szájába vesz”.

Tenyér- és talpi kapaszkodó-reflex

Ezt a mindenki által jól ismert reflexet nagyon szeretik a szülők és a nagyszülők. A baba jó erősen megfogja a tenyerébe tett ujjunkat, és el sem engedi. Olyan, mintha szándékosan fogni akarná a kezünket és ez mindenki szívét megmelengeti. Evolúciós örökségünk része, de mára, tekintve a mi életformánkat és hosszú szőrzet nélküli testünket, sokat veszített a jelentőségéből.

Babkin-reakciónak nevezik a kapaszkodó- és a szopó reflex összekapcsolódását. Ha a baba tenyerét vagy a talpát lágyan megnyomkodjuk, akkor kinyitja a száját és szopó mozdulatokat végez. Ezt a kapcsolatot ki is használhatja a szülő, amikor a pici éppen elbóbiskolna szopás közben. A negyedik hónapra, a kézzel való tudatos fogás és elengedés kialakulásával fokozatosan csökken, végül teljesen leépül a tenyérben a fogóreflex. Ez azért is fontos, mert ökölbe szorított kézzel nem tud a baba hason fekvésben stabilan tenyérre támaszkodni, és a zárt ököl hátráltatja a manipulációs képességek fejlődését. Nem sokkal ezután már egy újabb fogástechnika jelenik meg a baba fejlődésében. A csippentő reflex segítségével egészen apró tárgyakat is képes a hüvelyk- és a mutatóujjával megfogni, és a tanulási folyamatban egyre jobban függetlenedik a hüvelykujj mozgása a többi ujjtól. A talpi kapaszkodó reflex csak hónapokkal később szűnik meg. Ezt a folyamatot a lábak fejlődése befolyásolja, amiben nagy szerepet kap a kúszás, amikor is a lábujjaival tolja előre magát a baba.

A fenti két reflex fennmaradása hátrányosan érinti a kézügyesség fejlődését, és a két lábon történő egyensúlyozást, valamint befolyásolja a járás minőségét azzal, hogy megakadályozza lépéskor a gördítést. A fogóreflexek helytelenül életben tartják a Babkin-reakciót, ami jól látható azoknál a gyermekeknél, akik rajzolás vagy írás közben a szájukat és a nyelvüket is mozgatják.

Folytatás az ötödik részben.

forrás: S. G. Blithe: A kiegyensúlyozott gyermek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

poorheni 2012.08.27. 09:07:40

14 hetes kislányom a nap nagy részében -ha nem a körülötte lévő dolgokat fogja- ökölbe zárva tartja a kezét. Mit tudok tenni annak érdekében, hogy "kinyissan" a kis öklét?

Bendig Borbála 2012.08.27. 09:20:17

Ebben a korban ez még természetes. Azonban a kezek masszírozása segíti az izmok tónusának normalizálódását. A játékok, tárgyak megfogása és elengedése a fogóreflex leépülését segíti elő. Játsszon sokat a kislányával, adjon a kezébe akkora tárgyakat, amik beleférnek a tenyerébe és az ujjait is rá tudja zárni. Az elengedés egyre többször fog sikerülni. Mielőtt megfogná, ne csak a tenyerét érintse a játékokkal, hanem az ujjakat és a kézfejét is. Fontos, hogy a játékot jól lássa a baba.

twopoplars 2013.12.20. 09:11:01

Kedves Borbála! A kislányom egy éves. Ügyesen jár, de azt vettük észre, hogy kicsit befelé fordulnak a lábfejecskéi, mert a lábujjaival folyamatosan fog. Ha nyugalomban van a lába ki szokta engedni a lábujjait, csak járás közben figyelhető meg a jelenség. Egy-két hónapja kezdett járni.

Kell foglalkoznunk ezzel vagy idővel megoldódik?

Bendig Borbála 2013.12.20. 11:07:30

Kedves twopoplars!
Ahhoz, hogy érdembeli választ adhassak a kérdésére ennél jóval több információra lenne szükségem. Ha pont egy éves a kislánya és már 1-2 hónapja jár, akkor bizony túl hamar indult el. Érdemes figyelembe venni még a mozgásfejlődés sorrendjét, minőségét, esetlegesen fennmaradó primitív reflexek meglétét, mindezek nélkül nem lehet megfelelően értékelni a jelen helyzetet.

Üdvözlettel: Bendig Borbála

szecskone1982 2016.05.23. 15:54:02

Üdvözletem!
A kisfiam koraszülöttként látta meg a napvipágot 34. hétre született. Többemberes baba. 9 hónapig nali 20 órát sírt. Most 15 hónapos, és április végétől lépeget, de még mindig csak 5-6 ot lép és fenékreül. Mindent kélőbb csinált. 10 hónaposan csücsült, és 1 évesen állt fel.
Több problémám is lenne. Az egyik h születése óta hajszárítóra altatom, kell neki a fehérzaj. 15 percig megy a hajszárító közben ringatom. Meddig normális a fehérzaj?
A másik pedig hogy nincs csipeszfogása. Marokra fog, de az ujjaival nem. Nem fogja az üvegét, nen eszik egyedül, és a játékainál sem használja a csippantást. Amikor lépeget van h a lábujjait is összehúzza. Nagyon aggódom. Hogyan tudnám segíteni ? Előre is köszönöm.

Bendig Borbála 2016.05.23. 16:06:35

Kedves szecskone1982!
A korababák fejlődésmenetét optimálisan fejlődésneurológiai és fejlődéspszichológiai nyomonkövetéssel kísérik. Ha ezek a szakemberek vagy gyógytornász, gyógypedagógus, védőnő illetve gyermekorvos eltérést látnak a fejlődésben, akkor korai fejlesztést javasolnak. Ha ezt a segítséget eddig nem kapták meg, és Ön aggódik, akkor érdemes egy komplex vizsgálatot kérni (orvos, gyógypedagógus, mozgásterapeuta). Budapesten és a nagyobb városokban több korai fejlesztő központ is található. Ha tehetik, akkor a Budapesti Korai Fejlesztő Központba jelentkezzenek be.