Az homlok, az arc és az áll masszírozása a hüvelykujjal lágyan nyomkodva és simítva történik. Ezt követi morzsolgató mozdulatokkal a két fül. A nyak két tenyérrel való átsimítása után a mellkas területe következik, ahol szívecskéket rajzolunk szintén mindkét tenyérrel. A hasat az óramutató járásával megegyező irányban kell finoman megnyomkodni, majd egy különleges kopogtató technikával rezgési hullámokkal stimulálni, amivel az emésztési folyamat harmonizálható.

A karokat három energiapályán haladva pontnyomással és tenyérnyomással kell masszírozni. Ezt a tenyéren, a kézfejen és az ujjakon a rajtuk található pályák és reflexpontok érintésével kell folytatni. A lábak és a talpak és a lábfejek masszázsa hasonló technikával történik, mint a karokon és a kezeken.

Eddig a gyermek a hátán feküdt, most a hasára fordulva folytatódik a babamasszázs.

A lábak hátsó területét követi a fenék zsebvonala, amit a két hüvelykujjal és páros tenyérrel nyomkodva kell végezni. A gerinc mentén mindkét oldalon párhuzamosan haladó két-két energiavonal ujjal való végignyomásával, és az úgynevezett pillangónyomással zárul a teljes, mindössze tizenöt perces masszázsfolyamat.

A  leírás alapján sajnos a baba és gyermekmasszázs nem tanulható meg megfelelően, ezért azt ajánlom, hogy aki szeretné elsajátítani ezt az igazán egyszerű technikát, keressen fel egy megfelelően képzett oktatót például itt: http://gyermekmozgasfejlesztes.shp.hu

keretes talp.jpg

Közös nyelvünk az érintés

 

Az általam javasolt masszázs a thai masszázsra és a reflexológiára épül. A nyugati masszázsokkal ellentétben nem az izmokat dolgozza meg, hanem az egész test energiáit aktivizálja. Finom érintésekből és simításokból áll, amit a gyermekek és a szülők egyaránt élveznek.

A hüvelykujjnyomásokat, a tenyérrel és az ujjakkal történő simogatásokat a test energiapályáin végighaladva kell végezni. A gyermekeket masszázs közben nem szükséges levetkőztetni, masszírozhatjuk őket ruhán keresztül is. Ezért nem kell masszázsolajat sem használni, így elkerülhető az esetleges allergiás reakció, és a gyermekek bőre is szabadon lélegezhet.

A masszázs fogásait bármelyik szülő megtanulhatja és a gyermek igényeit figyelembe véve, akár minden nap alkalmazhatja. Érdemes erre a család napirendjében csendes, nyugodt időpontot kiválasztani, hogy mindenki bensőséges hangulatban élvezhesse a masszázst.

A baba- és gyermekmasszázs jótékony hatással van a szervek működésére, valamint eredményesen támogatja a mozgásfejlődést. Beindítja a szervezet öngyógyító folyamatait, amivel segíti a betegségek legyőzését és csökkenti a fájdalmat. A babák hangulata kiegyensúlyozottabbá válik, és javítható vele a beteg gyermekek közérzete.

A terápiaként végzett babamasszázs segít az allergia, az alvászavar, az asztma, a bőrbetegségek, a hasfájás, a légúti- és egyéb betegségek kezelésében. Enyhíti a fogzási tüneteket, csillapítja a lázat, rendszeresen alkalmazva pedig megelőzi a betegségek kialakulását.

szív-kéz.jpg

A bőrt és az izomzatot érő kellemes ingerek fejlesztik a tapintásos érzékelést, ami elősegíti a testséma kialakulását. Ez azért is fontos, mert fejlett testtudat szükséges a gyermekek harmonikus személyiségfejlődéshez. Ha a gyermek ismeri a testét, és jól érzi magát a bőrében, akkor szívesen mozog, és jól fejlődik a mozgáskoordinációja. Magabiztossá válik, nő az önbizalma és tökéletesedik az egyensúlya is. Ezért a masszázs kiegészítő kezelésként erősíti a különböző mozgásterápiák fejlesztő vagy gyógyító hatásait.

Egy szülő a szeretetét a legegyszerűbben odafigyeléssel, ölelésekkel és simogatásokkal fejezheti ki. Ez a gondoskodó dédelgetés megerősíti a gyermekben azt a biztonságot adó érzést, hogy szeretik őt, és törődnek vele.

A masszázs olyan bensőséges szeretetkapcsolatot épít ki a szülő és a gyermeke között, amivel akár mindennap átélhetik a boldog együvé tartozás élményét. A lágy érintések és simogatások nem csak a babákat és a gyermekeket kényeztetik, hanem örömet adnak a szülőknek is.

 

Korai fejlesztés

Címkék: korai fejlesztés

2011.11.04. 12:07

Mit jelent a korai fejlesztés?

A korai gyermekkorban szerzett pozitív és gazdag tapasztalatok hatnak az agyi fejlődésre, segítik a gyermeket a nyelvelsajátításban, a problémamegoldó készség kifejlesztésében, egészséges kapcsolatok kialakításában a kortársakkal és a felnőttekkel, valamint az egész élet során fontos képességek megszerzésében. A születéstől – sőt, a fogantatástól –számított első néhány évben a gyermek egyetlen későbbi élet-szakasszal sem összehasonlítható mértékben fejlődik. (Shonkoff, 2000)

 

A korai fejlesztések olyan több tudományágat egyesítő szolgáltatások, melyeket a fejlődési zavarokkal küszködő, vagy veszélyeztetett, három év alatti gyermekek és családjaik számára nyújtanak segítséget. Ezek a programok elősegítik a gyermekek fejlődését, lecsökkentik az esetleges lemaradásokat, javítják az aktuális problémákat, megelőzik az állapot további romlását, megakadályozzák további zavarok megjelenését és elősegítik a családi egység működését.

Abból az alapgondolatból jöttek létre, hogy minden kisgyermekes szülőnek szüksége van támogatásra, tehát ezek a programok nem egy specifikus fogyatékosságra fókuszálnak. Vannak azonban olyan programok is, amelyek specifikusan fejlődésükben veszélyeztetett kisgyermekekkel és azok családjaival foglalkoznak. Ezekben az esetekben nagyon pontosan meg kell határozni a fejlődési zavar, a sérülés, a veszélyeztetettség fogalmát. A pontos igények meghatározása és a fejlesztési terv elkészítése után elkezdődhet a korai fejlesztés.

 

A mozgásfejlődés szerepe az értelmi képesség fejlődésében

Jean Piaget svájci pszichológus (1940) szerint, a gyermekkori mozgások megalapozzák a gondolkodási, szociális és érzelmi fejlődést.

A mozgási, anyanyelvi, érzékszervi képességek fejlődését nagyon komolyan kell venni, és erőteljesen támogatni kell. A csecsemőkori alapvető mozgásminták megtanulása és gyakorlása teszi lehetővé a jól koordinált és kiegyensúlyozott felegyenesedést, és a két lábon való járás megtanulását. A mozgások megerősítik az izomzatot a gravitációs erő ellensúlyozására, fejlesztik az egyensúlyrendszert, szabályozzák a testtartást, és összehangolják az érzékelési működéseket.

E szerint azoknak a gyermekeknek van igazán jó esélyük a sikeres óvodai és iskolai teljesítményre, akiknél az idegrendszer belső érése és a külső környezeti ingerek együttes hatására a csecsemőkori reflexek és elemi mozgásminták időben integrálódtak.

 

 

De mi a baj a gyerekkel?

Címkék: éretlen idegrendszer

2011.11.01. 16:28

A szülők részéről a leggyakrabban felmerülő kérdés az, hogy miért nem szólt időben a gyermekorvos vagy a védőnő, hogy a gyermeknél mozgásfejlődési eltérés van, és hogy ennek milyen súlyos következményei lesznek.

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. Nem azért, mert rossz szakemberek, hanem azért, mert nem részesültek megfelelő mélységű fejlődésneurológiai képzésben. Vagyis nincsenek tisztában – tisztelet a kevés kivételnek – a csecsemő-, illetve kisgyermekkori mozgásfejlődés idegélettani törvényszerűségeivel. Itt gondolok például a csecsemőkori primitív reflexek működésére, az elemi mozgásminták szerepére és mindezek hatására a gyermek mozgásfejlődésére.

Sajnos az egészségügyi szakembereink többsége nem ismeri az összefüggéseket a mozgásfejlődés és az anyanyelvi-, valamint az értelmi fejlődés kibontakozása között. Ez szintén abból ered, hogy az orvosi és védőnői képzésnek nem része az ilyen irányú pedagógiai vonatkozású tananyag.

A legtöbb baba teljesen ép idegrendszerrel jön a világra. A várandósság idején és a születés közben minden rendben zajlott. A család boldog, hogy mindene meg van és egészséges. Villám gyorsan eltelik az első év, aztán nagyon hamar eljönnek az óvodás évek és máris itt az iskolakezdés. A kisbabából gyermek lett, akinek meg kell felelnie az élet kihívásainak és a felnőttek egyre szigorodó elvárásainak.

Sajnos a statisztikai adatok alapján ez egyre több óvodás és iskolás gyermeknek nem sikerül. Megjelennek a viselkedési- és tanulási zavarok. Sok gyermek beszédfejlődése késve indul meg, az iskolában nő a diszlexiások és a diszgráfiások aránya. Gyakori a hiperaktivitás, a figyelem összpontosításának gyengesége. Ezeknek a problémáknak az a közös jellemzője, hogy normál- vagy kiemelkedő intelligenciával rendelkező gyermekeknél is tapasztalhatók. Tehát a gyermekek képesek lennének a jó teljesítményre, a legtöbbször akarnak is, mégsem sikerül nekik. Miért?

Az okok leggyakrabban a mozgásfejlődés eltéréseiben rejlenek. A gyermek nem a megfelelő sorrendben vagy nem a megfelelő minőségben haladt végig a fejlődési lépcsőfokokon, esetleg kimarad egy vagy több fázis; például a baba nem kúszott, nem mászott, túl korán felállt és elindult.

Mit tehet a szülő, hogy megakadályozza a fejlődési lemaradásokat és eltéréseket?

Többet, mint gondolná! Már az újszülött babákat lehet és szerintem kell is masszírozni, a második hónaptól pedig érdemes komolyan figyelni és segíteni a mozgásfejlődést. Ezekről a témákról olvashatnak a következő bejegyzésben.

Blogindító

2011.10.31. 13:32

Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy indítok egy blogot, ahol a gyermekek mozgásfejlődésével, mozgásfejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozom. Az inspirációt az adta, hogy a szülők legtöbbször ugyanazokat a kérdéseket teszik fel az okokat illetően és a terápia hatásait tekintve.

Azonban nem csak azoknak a szülőknek ajánlom ezt a blogot, akiknek a gyermekeivel személyesen foglalkozom, hanem azoknak is, akik megoldást keresnek a gyermekük mozgási- vagy tanulási- esetleg viselkedési problémájára. De azoknak is hasznosak lehetnek ezek az írások, akiket más szempontok miatt érint ez a témakör.

Munkámból adódóan rengeteg szakirodalmat olvasok, amiknek a nyelvezete egy szülő számára nem mindig közérthető. Ezen a fórumon azonban megpróbálom úgy közzé tenni a bennük lévő lényeges információkat, hogy egy laikus olvasó számára is érthető legyen.

Ha a mozgásfejlődésre vagy a mozgásfejlesztésre vonatkozó kérdése van, akkor szívesen válaszolok itt, vagy privát levél formájában, esetleg személyesen is.

Remélem sok hasznos dolgot találnak majd itt a kedves olvasók.

 

süti beállítások módosítása