Mit látunk és mire figyeljünk az újszülött babáknál? 

Ez a bejegyzés annak a sorozatnak az első része, amiben szeretném leírni, hogyan tud a szülő segíteni abban, hogy a baba az első életévben minden  fejlődési lépcsőfokon áthaladjon, és hogyan akadályozhatók meg az oly gyakori fejlődési eltérések és lemaradások. Mindez természetesen az ép idegrendszerrel születő gyermekekre vonatkozóan.

Az újszülött baba testtartása még nagyon hasonlít a méhen belüli lét magzati helyzetéhez. Testének izmai fokozott tónusúak, ezért a karjait és a lábait behajlítva tartja.

Az aktív fogó reflex hatására kezét általában ökölbe szorítja, és ha nyitott tenyerébe az ujjunkat vagy egy kisebb játékot helyezünk, akkor megfogja azt, de hamar el is engedi.

A Moro-reflex szintén aktív, ezért hirtelen erős hangra vagy váratlan érintésre megriad, ami hirtelen széttárulkozást, majd összehúzódást és sírást vált ki.

A szópó-kereső reflex segít az önálló táplálkozás megtanulásában. Ha az arcát vagy a száját gyengéden megérintik, akkor az inger felé fordítja a fejét, és szopó mozdulatokat tesz.

Hason fekvésben a fejét oldalra teszi le és képes átfordítani a másik irányba, de még ez sem tudatos mozgás.

Tehát a baba spontán mozdulatai az első hónapban még ösztönösek és az életben maradást szolgálják. Felhívják a figyelmet a veszélyre, gondoskodást és törődést váltanak ki a körülötte élő felnőttekből. Ezek a reflexek a megfelelő inger hatására automatikusan kiváltódnak, így a sorozatos ismétlődéstől beérnek, és pár hónapon belül gátlás alá kerülnek. Így az ösztönös mozgásokat fokozatosan felváltják az akarattal indított mozgások. Más alapvető életben tartó reflexek, mint a köhögés, tüsszentés, pislogás, nyelés, légzés… az egész életünkön át fennmaradnak és segítenek bennünket.

Az első hónapban lassú, óvatos mozgatásokkal segítsük kibontakozni a babát a magzati pózból. Pelenkázáskor, fürdetés előtt, öltöztetéskor passzívan mozgassuk meg a karjait és a lábait. Fokozatosan szoktassuk hozzá a hangokhoz, a fényekhez, az érintésekhez, és igyekezzünk, hogy csak kellemes benyomások érjék őt. Fontos a szeretetteljes simogatás, a testi-lelki biztonság érzése, ezért az újszülött babákat már az első napokban kezdjük el masszírozni.

Ha a babát ebben a korban hozzászoktatjuk a babamasszázshoz, akkor idejében megismeri saját testének határait, és rájön, hogy az érintés kellemes érzés. A testi érintés (szakszóval: taktilis ingerek) az érzékelés fejlesztésének az a módja, amellyel megalapozható a helyes testséma és a testtudat későbbi kialakulása.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.